Az éves versenyeken nyújtott teljesítményünk alapján az idén is támogatta a „Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány” tanulóink nyári üdülését Soltvadkerten. Szinte már megszokott, hogy a közlekedési szakkör tanulói a maklári gyerekekkel együtt, a nagyon jó környezetben lévő Bács – Kiskun Megyei Rendőrkapitányság üdülőjében és a mellette lévő „Vadkerti tóbnál”pihenjék ki az iskola évet. Az előző évekhez hasonlóan 33 tanuló vett részt a táborozáson 50%-os térítési díj ellenében, megkönnyítve ezzel a szülők hozzájárulását.

A szállítási költséget Maklár község önkormányzata és Füzesabony város önkormányzata is támogatta. Sikerült nagyon jó időt kifognunk, így tanulóink az igen finom és bőséges étkezés mellett, naponta (délelőtt és délután is) fürödhettek, pihenhettek, valamint kipróbálhatták milyen a kerékpározás 10-15 cm-es homokban. A tábort Nagy István igazgató úr és Szabó János nyugalmazott tanár vezette.

Szabó János

táborvezető

Az országos verseny döntőjét a tanév befejezése után július 7-én 8-án Bács-Kiskun megyében Baján rendezték meg.

Heves megyét Huppauer Dorka maklári és Zug Gábor a füzesabonyi Széchenyi István Katolikus Általános Iskola tanulói képviselték.

A versenyre elméletből és gyakorlatból is nagyon készültünk, mivel e két feladatból tevődött össze az értékelés.

Zug Gábor mindkét feladatban a legjobbak között szerepelt, így ő részt vesz abban az országból legjobban szereplő2 fiú és 2 lány összeállítású csapatban, amely Magyarországot képviseli az Európa Bajnokságon. A verseny szeptember elején Ausztriában, Bécsben kerül megrendezésre.

A csapat a válogatottnak megfelelően egy garnitúra melegítőt, cipőt, mezt, utazótáskát kap ajándékba. Így nagy örömünkre nem szakad meg az a sorozat, hogy lassan 10 éve minden nemzetközi versenyen ott vannak tanulóink, hogy csak párat említsek: Osló, Párizs, Prága stb.

Az elkövetkező tanévben is igyekszünk megtenni mindent, hogy tanulóink ott legyenek mindig a legjobbak között, emelve ezzel iskolánk és Füzesabony város  jó hírét.

                                                                                               Szabó János

                                                                                                 tanár úr

Minden év májusának utolsó vasárnapján a gyermekeket ünnepeljük. Intézményünkben május 29-én tanítás nélküli munkanapot tartottunk, melyen a gyermeknapot rendhagyó módon, egészségnappal összekötve rendeztük meg. Nagy izgalommal sorakoztak diákjaink a tornaterem előtt, ugyanis a több órás programot 8 órakor Katus Attila Világ – és Európa – bajnok sportolónk nyitotta meg aerobik – bemutatójával. Iskolánk lelkes diákjai és pedagógusai együtt mozogtak a sportaerobik edzővel. A legszerencsésebbek a színpadon tornázhattak az egészségnap sztárvendégével.

A nyitóműsorhoz tartozott még egy bűvészbemutató és iskolánk rock and roll csapatának fellépése. A délelőtt folyamán több helyszínen zajlottak az érdekes foglalkozások. Diákjaink részt vehettek szakemberek által vezetett egészségügyi szűrésen és elsősegélynyújtással kapcsolatos előadáson. Az alsósok trambulinon, felfújt kosárpályán és mocsárjáró játékban próbálhatták ki ügyességüket. Részt vehettek még kutyabemutatón is, mely a kicsiknek nagy élményt jelentett.

A felső tagozatosoknak gazdagon összeállított programok közül az X-box, a Részeg szemüveg, a 11-es pálya és a HOME című filmrészlet megtekintése bizonyultak a legközkedveltebbeknek.

Az osztályok kvíz feladatokat is oldottak meg szavazógéppel az egyik állomáson. A nevelők örömmel látták a tanulók nagy érdeklődését és igényét az egészségesebb élet iránt. A délelőtt folyamán elkészített ötletes plakátokból és a zöldségekből, gyümölcsökből faragott nagyszerű alkotásokból az iskola aulájában kiállítást szerveztünk.

A TÁMOP Komplex Egészségfejlesztési Program keretében minden tanuló ingyen tízórait, ebédet és uzsonnát kapott.

Egy tartalmas, jó hangulatú, hasznos gyermek – és egészségnapot tartottunk iskolánkban. Köszönöm a segítő szakembereknek, a kollégáknak a rengeteg munkát, és örülök, hogy diákjaink és a szülők pozitív visszajelzéseket juttattak el hozzánk.

Április 25-én Szilvásváradról Bélapátfalvára gyalogoltunk át a zöld jelzésen. A szép időben a 20 gyerek mellett 5 felnőtt és 3 tanár néni tette meg a távot. A Diviaczky-forrást elérve megtöltöttük kulacsainkat, s olyan is volt köztünk, aki tíz perc múlva visszatért ide – keresni az elhagyott telefonját. Szerencsére volt, aki megcsörgette, mert a vastag avar alól aligha került volna elő másképp a készülék. A nagy tisztáson még virágoztak a kankalinok, a patakpart pedig telis-tele volt sárga boglárkákkal és gólyahírrel. A hegytetőről szép kilátás nyílt az alattunk lévő falura, a környező hegyekre. A tavalyi avar oly vastagon halmozódott fel, hogy csapatunk néhány tagja jót „fürdött” benne. A katonasíroknál tartottuk ebédidőnket, majd nekivágtunk a lejtőnek. Néhány kivágott fa keresztezte utunkat, de ezt az akadályt is sikeresen legyőzte mindenki. A Lóczy-forrásnál már tudtuk, közel a cél. A bélapátfalvi tó hamarosan fel is bukkant előttünk, háttérben az előző alkalommal megmászott Bél-kővel. Kicsit még itt időztünk, majd jóleső fáradtsággal hazafelé vettük az irányt.

Május 16-án Szarvaskőn túráztunk. Elsőként a várromhoz kapaszkodtunk fel. Alattunk a szép kis falu, előttünk a második cél: a kilátó, körös-körül pedig a Bükk vonulata terült el. Lefelé menet olyan szerencsénk volt, hogy egy mókussal is találkoztunk. Örömmel figyelte mindenki, hogyan mászik fel egy pillanat alatt a fára. Alighogy szem elől tévesztettük, máris egy másik fán bukkant fel, majd a földön szaladt útjára. A kis falut átszelve a legmeredekebb túraútvonalra fordultunk. Sokszor megálltunk szuszogni, mégis 20 perc alatt felértünk az előbb még messziről csodált kilátóhoz. Felmásztunk a tetejére, ahonnan új szemszögből láthattuk a tájat. Felkutattuk az alagutat, a várromot, A Mátra vonulatát a Kékessel. A kiadós ebéd után még voltak olyanok, akik másodszor is nekivágtak a kilátó lépcsőinek, és újra megszemlélték e csodás tájat. Lefelé a szarvaskői újtelepen keresztül jöttünk. Útközben láttunk galacsinhajtót is, percekig figyeltük, hogyan munkálkodik. Túránk végén a játszótéren szórakozott kis csapatunk.

Május 30-án Felsőtárkányon tettünk egy körtúrát. Kisvonattal utaztunk az erdőn keresztül a Stimetz-házig. Nagy élmény volt a nyitott vagonokban átszelni az árnyas erdőt! A vonatozás után nekivágtunk a tanösvénynek. Sok tájékoztató tábla segítségével megismerhették a gyerekek a Bükk állatait, fáit, virágait, gombáit. Kézbe vehették a pala kőzetet, voltak, akik vittek is haza egy kisebb darabot emlékbe. A szépen kiépített pihenőhelyen megebédeltünk, majd nekivágtunk a lefelé vezető útnak. A szerencsésebbek találtak már erdei szamócát is. A túraútvonal vadaskert mellett halad, ahol láthattunk muflonokat és dámvadakat. Felsőtárkányra beérve a festői szépségű tó melletti játszótéren töltöttük maradék időnket. Szép nap volt!