A Széchenyi István

Katolikus Általános Iskola

 

HÁZIRENDJE

 

1. számú melléklet:

 

A TANULMÁNYOK ALATT LETEHETŐ VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI

 

 

 

 

I. AZ OSZTÁLYOZÓ SZABÁLYAI, A VIZSGÁRA JELENTKEZÉS MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE.

 

Részletek iskolánk Pedagógiai Programjának Nevelési Programjából, a II.9.. pontban megfogalmazott

„A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI”

című fejezetből.

Készült: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-73. § alapján.

A tanulmányok alatti vizsgák: osztályozóvizsga, pótló vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga

 

A tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie:

• ha fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

 

A tanuló pótló vizsgát tehet:

• ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

 

A tanulmányok alatti vizsgát abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt lehet letenni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

 

 

4. Az írásbeli vizsgát a fenti R. mellékletének 67-69.§ pontjai alapján kell lebonyolítani. Különösen fontos kiemelni ezek alapján:

„69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.”

De a R. 64. § 6. pontja értelmében:

„Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.”

 

5. A szóbeli vizsgát a fenti R. 70-71.§ alapján kell megszervezni és lebonyolítani.

A R. melléklet 70. § alábbi pontjai szerint:

„(1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

(2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

(4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

 

 

6. Jelentkezés javítóvizsgára

 

a.) Egy, két vagy három tantárgyból elégtelen év végi osztályzatot kapott tanuló, valamint az osztályozó vizsgára kötelezett diák automatikusan kap értesítést a pótvizsga, osztályozó vizsga napjáról az iskola igazgatójától. Jelentkeznie nem kell!

b.) Az elégtelen év végi osztályzatot kapott tanuló, valamint az osztályozó vizsgára utasított diák, az alábbiak szerint tehet javítóvizsgát:

írásbeli és szóbeli vizsga: magyar irodalom,

magyar nyelvtan

angol/német nyelv

történelem

ének-zene

matematika

fizika

kémia

biológia

földrajz

 

szóbeli vizsga: természetismeret

technika és életvitel

szóbeli és gyakorlati vizsga: informatika, rajz

gyakorlati vizsga: testnevelés

 

 

 

 

 

 

7. Magántanuló vizsgáztatása

 

a.) Magántanuló – osztályozó vizsga esetén – értesítést kap az iskola igazgatójától az osztályozó vizsgák napjairól és időpontjairól.

b.) Magántanuló év végi elégtelen osztályzat esetén a 6.b pontban feltüntetett tartárgyakból köteles javítóvizsgát tenni a sikeres és érvényes továbbhaladás érdekében.

8. SNI tanulók vizsgáztatása

 

A sajátos nevelési igényű tanulókra is az iskola általános vizsgaszabályzatának pontjai vonatkoznak, a következő kitételekkel:

a.) Engedélyezett számukra, hogy bármilyen vizsga során használhatják az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközöket és szemléltető eszközöket.

b.) A tanuló kérelmére, engedélyezni kell számukra, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen a tanuló.

c.) Vizsgaköteles tantárgyak:

• Írásbeli vizsga: matematika, magyar nyelvtan

• Szóbeli vizsga: magyar irodalom, történelem,

természetismeret, földrajz, biológia, fizika, kémia,

ének-zene, technika és életvitel

• Gyakorlati vizsga: testnevelés, rajz

 

9. Értékelés

 

A vizsgák tantárgyankénti érdemjegyét, a vizsgázóra vonatkozó /szóbeli, írásbeli és a gyakorlati/ feladatok érdemjegyeinek átlaga adja.

 

Minden, ebben nem szabályozott kérdésben a Köznevelési Törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet együtt határozza meg a vizsgáztatással és vizsgázással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI ÉS ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI.

 

1. ALSÓ TAGOZAT

 

Matematika

 

1. osztály

– Használja helyesen a több, kevesebb, egyenlő szavakat, jeleket

– Legyen képes halmazok számosságának megállapítására

– 20-as számkörben biztosan írja, olvassa a számokat

– Ismerje fel a páros és páratlan számokat

– Tudja megnevezni a számok szomszédait

– Legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, pótlás alkalmazásában

– Ismerje a számok kéttagú összeg- és különbségalakjait 20-as számkörben

– Tudja eldönteni állításokról, hogy igazak vagy hamisak

– Legyen képes adott szabályú növekvő, csökkenő sorozatokat folytatni

– Tudja megfogalmazni szóban egyszerű szabályjáték szabályát

– Ismerje fel a háromszöget, négyzetet, kört

– Tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni

– Alkalmazza helyesen a hét, a nap, az óra időtartamot

 

2. osztály

– Tudja a halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani azokat

– Ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben

– Találja meg a számok helyét a számegyenesen

– Tudjon számokat összehasonlítani, sorba rendezni

– Végezze el az összeadást, kivonást, pótlást 100-as számkörben eszközhasználat nélkül

– Ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet

– Tudjon elvégezni maradékos osztást

– Tudjon folytatni számsorozatokat adott szabály alapján

– Tudja állítások igazságát eldönteni

– Ismerje a szöveges feladatok megoldásának menetét

– Ismerje a háromszöget, kört, téglalapot, négyzetet

– Tudjon végezni gyakorlati méréseket

 

3. osztály

– Helyesen írja, olvassa a számokat 1000-es számkörben

– Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni

– Ismerje az egyes, tízes, százas számszomszédokat

– Tudjon kerekíteni tízesre, százasra

– Tudjon elvégezni szóbeli összeadást, kivonást, szorzást, osztást

– Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel)

– Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén

– Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot

– Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat

– Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket

– Tudjon megoldani szám- és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel

4. osztály

– Tájékozódjon biztosan a 10.000-es számkörön belül

– Helyesen írja, olvassa a számokat

– Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni

– Ismerje az egyes, tízes, százas, ezres számszomszédokat

– Tudjon kerekíteni tízesre, százasra, ezresre

– Tudjon megoldani szóbeli összeadást, kivonást, szorzást, osztást

– Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén

– Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10.000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyűvel)

– Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot

– Tudja eldönteni állítások igazságtartalmát

– Tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát

– Tudjon sorozatokat folytatni a felismert szabály alapján

– Tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban

– Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat

– Ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek)

– Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket

– Tudjon megoldani szám- és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel

– Tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét

 

 

Magyar nyelv- és irodalom

 

1. osztály

Olvasás

– Legyen képes a magyar ábécé betűinek felismerésére, összeolvasására

– Legyen képes a kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő- néma és hangos olvasására

– Legyen képes a meghallgatott vagy olvasott mese elmondására

– Tudjon köszönni, kérni, köszönetet mondani

Írás

– Legyen képes másolásra betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül

– Tudja leírni saját nevét

– Legyen képes a j hang helyes jelölésére a megismert szavak körében

– Legyen képes a leírtak felolvasására, javítására összehasonlítással

 

2. osztály

Olvasás

– Legyen képes ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos olvasására

– Szövegértését igazolja kérdésekre adott válasszal, tartalom elmondásával

– Tudja megkülönböztetni a verset és a prózát

Nyelvtan – helyesírás, írás

– Ismerje a magyar ábécét

– Tudjon szavakat, neveket betűrendbe sorolni

– Különböztesse meg a magán- és mássalhangzókat

– Ismerje fel és nevezze meg a szótőt és a toldalékot

– Tudja szótagolni a szavakat

– Ismerje fel és nevezze meg a kijelentő és kérdő mondatokat

– Legyen biztos a kiejtéssel megegyező rövid szavak helyesírásában

– Jelölje helyesen a j hangot jelölő betűt begyakorolt szavakban

– Legyen képes szavak, szószerkezetek, rövid kijelentő és kérdő mondatok leírására másolással és tollbamondás után

 

3. osztály

Olvasás

– Legyen képes fél oldal terjedelmű, ismert témájú szöveg felolvasására felkészülés után

– Tudja elmondani egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeit tömören

– Tudjon válaszolni a szöveggel kapcsolatos kérdésekre

– Tudjon ismert feladattípus utasításainak megfelelően önállóan dolgozni

Fogalmazás

– Legyen képes minimum 5-6 mondatból álló elbeszélő fogalmazás írására ismert témában

– Tudja helyesen tagolni fogalmazását

– Írásképe legyen rendezett, tiszta

 

Nyelvtan – helyesírás, írás

– Ismerje fel és nevezze meg a főneveket, igéket, mellékneveket

– Írja helyesen a személyneveket, állatneveket, lakóhelye nevét

– Tudjon elválasztani egyszerű és összetett szavakat

– Jelölje helyesen a j hangot jelölő betűt begyakorolt szavakban

– Legyen biztos a begyakorolt szavak helyesírásában

 

4. osztály

Olvasás

– Legyen képes előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg pontos, folyamatos, értelmező felolvasására a mondatfonetikai eszközök használatával

– Legyen képes szöveg önálló olvasására, a szövegértés igazolására a feladatok önálló megoldásával

– Mondanivalóját szóban lényegre törően fogalmazza meg

Fogalmazás

– Tudjon adott témáról kb. 1 oldal terjedelmű összefüggő fogalmazást készíteni (elbeszélés, leírás, levél)

– Fogalmazását tagolja

– Esztétikus, rendezett, tiszta egyéni íráskép jellemezze

Nyelvtan – helyesírás

– Tudja megnevezni a szavak szófaját

– Ismerje fel az egyalakú szótöveket, a tanult toldalékokat

– Ismerje fel az igealakokat, legyen tisztában az igekötős igék helyesírásával

– Írja helyesen a tanult tulajdonneveket

– Ismerje fel a főnév tárgyragját és a többes szám jelét

– Tudja helyesen leírni a mellékneveket, számneveket

 

 

Környezetismeret

1. osztály

– Tudja az irányokat helyesen használni

– Ismerje iskolája nevét, címét

– Tudja lakcímét

– Ismerje a napszakokat, a hét napjait, hónapokat, évszakokat, sorrendjüket

– Tudjon beszámolni a napi időjárásról

– Tudja megkülönböztetni az élőt és az élettelent

– Nevezze meg az emberi test főbb részeit

– Ismerje fel a lágy- és fás szárú növények fő részeit

 

2. osztály

– Ismerje fel környezete tárgyainak és élőlényeinek néhány érzékelhető tulajdonságát

– A megismert növényeket tudja szóban leírni

– Nevezze meg a tanult állatok jellemző tulajdonságait

– Tudja megnevezni az emberi test főbb részeit

– Tudja, hogy az élőlények táplálkoznak, lélegeznek, szaporodnak, növekednek, fejlődnek, elpusztulnak

– Ismerje a leggyakoribb közlekedési veszélyforrásokat, és azok elkerülési módját

– Ismerje lakóhelye fő jellegzetességeit, hagyományait

– Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a mérőeszközöket és mértékegységeket

 

3. osztály

– Legyen képes a zöldterületeken élő leggyakoribb élőlények felismerésére, megnevezésére, jellemzésére

– Vegye észre a növények és az állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani

– Ismerje a növényi szervek feladatát

– Ismerje az élet feltételeit: levegő, víz, táplálék, fény, megfelelő hőmérséklet

– Tudja megkülönböztetni az egészséges és beteg állapotot

– Ismerje fel, hogy hogyan kerülhetők el a betegségek

– Tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját

– Állapítsa meg iránytűvel a fő világtájakat

– Tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost

– Ismerjen fel képről néhány budapesti nevezetességet

– Tudjon tanári segítséggel kísérleteket, méréseket végezni, tapasztalatait elmondani

 

4. osztály

– Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze a tanult életközösségek élőlényeit

– Tudja az élőlényeket a megfelelő csoportba besorolni. Ismerje e csoportok jellemző tulajdonságait

– Tudjon táplálékláncot összeállítani

– Értse az élőlények élőhelye, életmódja, testfelépítése közti összefüggéseket

– Ismerje az életünkhöz szükséges környezeti feltételeket

– Érezze át a természet védelmének fontosságát, cselekedjen a természet megóvása érdekében

– Nevezzen meg környezetszennyező forrásokat. Legyen tudatában azok egészségkárosító hatásával

– Legyen képes tájékozódni Magyarország domborzati térképén

– Ismerje a felszíni formák jelölését a térképen

– Tudjon irányokat meghatározni a fő világtájak segítségével

– Találja meg lakóhelyét és nagytájainkat a domborzati térképen

– Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között

– Legyen képes a kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszolni

 

 

 

 

 

Ének-zene

1. osztály

– Tudja énekelni a tanult gyermekdalokat

– Legyen képes a tanult ritmusok visszatapsolására

– Tudja megkülönböztetni a zongora, a furulya és a metallofon hangját

– Ismerje a szó, lá, mi, dó hangok nevét, kézjelét

– Legyen képes korongokkal elhelyezni a tanult hangokat a vonalrendszerben

– Ismerje a dalok játékát

 

2. osztály

– Tudja énekelni a tanult dalokat emlékezetből

– Ismerje fel és hangoztassa a tanult ritmusértékeket kottaképről

– Legyen képes dallammotívum éneklésére kézjelről

– Ismerje a vonalrendszert. Tudjon dallamot írni és olvasni tanári segítséggel

– Tudja megkülönböztetni a vonós és a fúvós hangszerek hangszínét (hegedű, fuvola, fagott)

 

3. osztály

– Tudja énekelni a tanult dalokat emlékezetből

– Legyen képes ritmus önálló lejegyzésére és hangoztatására

– Legyen képes dallam olvasására

– Tudjon dallamot vonalrendszerbe lejegyezni

– Nevezze meg a tanult kórustípusokat hallás után

– Hangzás után tudja megnevezni a kürtöt és az üstdobot

 

4. osztály

– Tudjon emlékezetből énekelni magyar népdalt, műdalt

– Tudja énekelni a Himnuszt

– Ismerje fel és hangoztassa a tanult ritmusértékeket kottaképről, 3-as ütemben is

– Legyen képes ritmussor rögtönzésére 8 ütem terjedelemben

– Legyen képes a tanult dalok szolmizálására tanítói segítséggel

– Legyen képes dalrészletek olvasására és kottába írására tanítói segítséggel

– Tudja felidézni a hallgatott zenés meséket

 

 

Rajz

1. osztály

– Tudjon eszközöket megfelelően használni

– Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában

– Tudjon mintázni, gyurmázni

– Legyen képes lenyomat készítésére

– Tudjon szabályos vonal-, folt- és színritmusra épülő sor- és terülő díszt alkotni

 

2. osztály

– Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában

– Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni

– Legyen képes lenyomat készítésére

– Tudjon szabályos vonal-, folt- és színritmusra épülő sor- és terülő díszt alkotni

– Tudjon egyszerűbb tárgyakat rajzolni közvetlen szemlélet és emlékezet után

 

3. osztály

– Tudjon eseményt, élményt megjeleníteni

– Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni

– Ismerje a fő- és mellékszíneket

– Tudja, mi a kontraszt

– Ismerjen néhány népművészeti technikát

– Legyen képes alkalmazni néhány kézműves technikát

 

4. osztály

– Legyen képes élményeit korának megfelelő szinten történő megjelenítésére képen és plasztikában

– Legyen képes a valóság téri viszonyait rajzban takarással, feljebb-lejjebb helyezéssel, nagyságviszonyuk érzékeltetésével kifejezni

– Legyen képes tárgy nézeti rajzának elkészítésére

– Ismerje a fő- és mellékszíneket, legyen képes színek keverésére, színárnyalatok megkülönböztetésére

– Ismerje a 12 tagú színkör színeinek nevét, tudja őket kikeverni

– Ismerje a fő- és mellékszíneket

 

 

Technika

1. osztály

– Ismerje a tanult anyagok tulajdonságait

– Tudja biztosan, balesetmentesen használni a szükséges eszközöket, szerszámokat

– Tudja helyesen alkalmazni a rajzelemeket

– Legyen képes sablon segítségével munkadarabok megalkotására

– Ismerje és alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait

 

2. osztály

– Ismerje a tanult anyagok tulajdonságait

– Tudja biztosan, balesetmentesen használni a szükséges eszközöket, szerszámokat

– Tudja helyesen alkalmazni a rajzelemeket

– Legyen képes egyszerű tervezés és építés végrehajtására

– Ismerje és alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait

3. osztály

– Tapasztalja meg a tárgykészítés folyamán az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseit

– Legyen képes szakszerű és biztonságos szerszámhasználatra

– Tervezzen egyszerű maketteket, és készítse el azokat

– Legyen képes egyszerű sematikus ábra olvasására és értelmezésére

– Tudjon mérni hosszúságot

– Ismerje és alkalmazza a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait

 

 

4. osztály

– Legyen képes az anyagok takarékos és célszerű felhasználására

– Legyen képes terveinek rajzi megjelenítésére

– Jellemezze önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban

– Tudjon készíteni egyszerű makettet a terv alapján

– Ismerje a gyalogos és a közúti kerékpáros közlekedés szabályait

 

Testnevelés

 

1. osztály

– Tudjon végezni gimnasztikai gyakorlatokat

– Tudjon gyorsan, ill. kitartóan futni

– Tudjon egy- és kétkezes labdaátadásokat végrehajtani

– Tudjon labdát vezetni

– Legyen képes hely- és helyzetváltoztatásra támaszban és függésben

– Tudjon ugrókötelezni helyben és haladással

– Csoportos játékaikban vegye figyelembe társai mozgását

– Vegyen részt aktívan a játékokban

– Ismerje a játékszabályokat, és tartsa be azokat

 

2. osztály

– Tudjon végezni gimnasztikai gyakorlatokat

– Tudjon gyorsan, ill. kitartóan futni, iramát a távhoz igazítani, a futás közbeni akadályokat leküzdeni

– Tudjon egy- és kétkezes labdaátadásokat végrehajtani

– Tudja változtatni a labdák dobásívét a feladat céljának megfelelően

– Tudjon labdát vezetni helyben és haladással

– Legyen képes hely- és helyzetváltoztatásra támaszban és függésben

– Tudjon ugrókötelezni helyben és haladással

– Vegyen részt aktívan a játékokban

– Ismerje a játékszabályokat, és tartsa be azokat

 

 

3. osztály

– Tudjon végezni gimnasztikai gyakorlatokat

– Tudjon gyorsan, ill. kitartóan futni, iramát a távhoz igazítani, a futás közbeni akadályokat leküzdeni

– Tudjon egy- és kétkezes labdaátadásokat végrehajtani

– Tudja változtatni a labdák dobásívét a feladat céljának megfelelően

– Tudjon labdát vezetni haladással, hullámvonalban is

– Legyen képes hely- és helyzetváltoztatásra támaszban és függésben

– Tudjon ugrókötelezni helyben és haladással

– Vegyen részt aktívan a játékokban

– Ismerje a játékszabályokat, és tartsa be azokat

 

4. osztály

– Tudjon végezni gimnasztikai gyakorlatokat

– Tudjon gyorsan, ill. kitartóan futni, iramát a távhoz igazítani, a futás közbeni akadályokat leküzdeni

– Tudjon egy- és kétkezes labdaátadásokat végrehajtani

– Tudjon labdaátadásokat végezni szemben lévő társsal haladás közben

– Tudja változtatni a labdák dobásívét a feladat céljának megfelelően

– Tudjon labdát vezetni kézzel és lábbal is, egyenesen, hullámvonalban is

– Legyen képes hely- és helyzetváltoztatásra támaszban és függésben

– Tudjon ugrókötelezni helyben és haladással

– Vegyen részt aktívan a játékokban

– Ismerje a játékszabályokat, és tartsa be azokat

2. FELSŐ TAGOZAT

 

MAGYAR IRODALOM

 

5. osztály

 

– A mesék fajtái, jellemzői.

Petőfi Sándor: János vitéz

A keletkezés körülményei

Cselekmény

Műfaj

Könyvnélküliek

– A mítosz műfaj jellemzői

Prométheusz

– Petőfi Sándor: Egy estém otthon

István öcsémhez

Családi kör

– Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A regény cselekménye és szerkezete

 

6. osztály

 

– A monda műfaji meghatározása, fajtái, példák a mondatípusokra.

– A ballada jellemzői

Kőműves Kelemenné

A walesi bárdok

– Arany János: Toldi

A keletkezés körülményei

Cselekmény

Műfaji jellemzők

Könyvnélküliek

– Gárdonyi Géza: Egri csillagok

A regény forrásai

A regény műfaja

Cselekmény és szerkezet

A szereplők

– Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

Helyzetek, kalandok, szereplők, jellemek

 

7. osztály

 

– Kölcsey Ferenc: Himnusz (könyvnélküli)

– Vörösmarty Mihály: Szózat (könyvnélküli)

– Petőfi Sándor élete és költészete

– Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Műfaj

A regény szereplői

A regény cselekménye

– Mikszáth Kálmán: A néhai bárány

A pénzügyminiszter reggelije

– Dalok a szerelemről

Népdalok

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

– A dráma műfaji jellemzői

 

8. osztály

 

– A Nyugat

– Ady Endre életútja és munkássága

A magyar Ugaron

Lédával a bálban

Őrizem a szemed (könyvnélküli)

Dózsa György unokája

A föl-föl dobott kő (könyvnélküli)

– Móricz Zsigmond: Hét krajcár

– Móricz Zsigmond: Légy Jó mindhalálig

Szereplők

Cselekmény

Műfaj

– A Nyugat első nemzedékének képviselői:

Babits Mihály

Juhász Gyula

Kosztolányi Dezső

Tóth Árpád

– József Attila élete és költészete

Tiszta szívvel

Anyám

Mama

Születésnapomra

– Radnóti Miklós élete és költészete

– Shakespeare: Rómeó és Júlia

A dráma, felvonás, szín, monológ, dialógus, rendezői utasítások

– Sánta Ferenc: Nácik

– Kertész Imre: Sorstalanság

– Bacsó Péter: A tanú

– Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

– Rendszerváltás utáni irodalom néhány képviselője

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MAGYAR NYELV

 

5. osztály

 

– A kommunikációs tényezők

– Hang és betűk

Beszélőszervek

Az abc

A betűrend

A magánhangzók csoportosítása

Hangrend

Illeszkedés

Mássalhangzótörvények

– Helyesírási alapelvek

– Hangalak és jelentés a szavakban

– A szavak szerkezete

 

6. osztály

 

– Az ige

Igemódok

Igeidők

Helyesírás

– A főnév

Fogalma

Fajtái

A tulajdonnevek helyesírása

– A melléknév

– A számnév

– Névmásfajták

– Az igenevek

– A határozószók

– A viszonyszók

Névelő

Névutó

Igekötő

Segédigék

– A módosítószók

 

7. osztály

 

– Az állítmány

Fajtái

Jelölése

Szófaja

– Az alany

Fajtái

Felismerése

Jelölése

Szófaja

– A tárgy

Fajtái

Jelölése

Az alanyi és tárgyas ragozás

– A határozók

Fajtái

Felismerése

Jelölése

– A jelzők

Fajtái

Felismerése

Jelölése

– Egyszerű mondatok elemzése

 

 

8. osztály

 

– Az összetett mondat fogalma

-A mellérendelő összetett mondat

Fajtái

Felismerése

Jelölése (ágrajz)

– Az alárendelő összetett mondat

Fajtái

Felismerése

Jelölése (ágrajz)

– A szóalkotás

Szóösszetételek

A szóképzés

Ritkábban használt szóalkotási módok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MATEMATIKA

 

5. osztály

 

Témakörök

 

TERMÉSZETES SZÁMOK

A számok alakja a tízes számrendszerben

A számok csoportosítása. Halmazok

A számok ábrázolása számegyenesen

Kerekítés, becslés

Tájékozódás a számegyenesen

Műveletek természetes számokkal

ALAKZATOK:

A testek geometriai jellemzői

Párhuzamos, metsző és kitérő egyenesek Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása

A sík alakzatai, sokszögek

Mérés, mennyiségek

A sokszög és a téglalap kerülete, területe

A téglatest felszíne

EGÉSZ SZÁMOK:

A negatív számok Az ellentett, abszolút érték fogalma

Az egész számok összeadása és kivonása

Egész számok szorzása és osztása természetes számmal

Derékszögű koordináta-rendszer

PONTHALMAZOK:

A kör részei

Pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága

Háromszög rajzolása három oldalból

Nevezetes ponthalmazok, szakaszfelező merőleges

A téglatest térfogata

TÖRTEK:

Törtek helye a számegyenesen

A törtek összehasonlítása

Törtek egyszerűsítése és bővítése

Törtek összeadása és kivonása; szorzása, osztása természetes számmal

Összeg és különbség szorzása és osztása természetes számmal

 

SZÖGEK:

A szögek fajtái

Szögek rajzolása és osztályozása

A szög mérése

Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése

Tizedes törtek kerekítése

Tizedes törtek szorzása, osztása

Az átlag kiszámítása

Tört alakban írt szám tizedes tört alakja

 

Követelmények

Gondolkodási módszerek

 Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

 Egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan helyes használata.

 

Számtan, algebra

 Természetes számok írása, olvasása, számegyenesen ábrázolása, összehasonlítása.

 A tízes számrendszer biztos ismerete.

 Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.

 Törtek, tizedes törtek fogalma, ábrázolása, összehasonlítása.

 Legfeljebb egyjegyű nevezőjű törtek, legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása, kivonása, természetes számmal szorzása.

 Negatív számok értelmezése.

 Összeadás, kivonás a negatív számok körében.

 Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.

 Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok. Tájékozódás síkban, térben.

 Helymeghatározás gyakorlati helyzetekben.

 Konkrét pontok ábrázolása derékszögű- koordinátarendszerben.

 Pontok koordinátáinak leolvasása.

 Grafikonok értelmezése, összetartozó adatok ábrázolása.

 Sorozatok képzési szabályának követése, felismerése.

 

Geometria, mérés

 Geometriai alapfogalmak szemléletes ismerete (párhuzamosság, merőlegesség, távolság).

 Adott tulajdonságú ponthalmazok rajzolása.

 Szögek fajtáinak felismerése, szög mérése.

 Négyzet, téglalap tulajdonságainak ismerete, kerület, terület számítása.

 Testek tulajdonságainak megfigyelése (lapok, élek, csúcsok, hálók).

 Kocka, téglatest hálója, felszíne, térfogata.

 Mérés különböző egységekkel.

 Hosszúság, terület, térfogat, idő, tömeg mértékegységeinek ismerete, átváltásuk.

 

Valószínűség, statisztika, mérés

 Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen esemény felismerése.

 Mérési adatok lejegyzése, becslése, ábrázolása.

 Két szám számtani közepének meghatározása.

 

6. osztály

Témakörök

 

EGÉSZ SZÁMOK:

Műveletek egész számokkal

Műveletek sorrendje

TENGELYES TÜKRÖZÉS:

A tengelyes tükrözés pontonként

A tengelyes tükrözés tulajdonságai

Szimmetrikus alakzatok

A tükörkép szerkesztése

Külső pontból egyenesre állított merőleges

Kör és részeinek szimmetriái, szög szimmetriái

Szögmásolás, szögfelezés

SZÁMELMÉLET:

Oszthatóság fogalma a természetes számok halmazán

Oszthatóság 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 9-cel, 10-zel, 25-tel

Prímszámok, összetett számok, prímtényezős felbontás

Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös

TÖRTEK:

A tört kétféle értelmezése

Tört alakban írt szám tizedes tört alakja

Törtrészek százalék alakban

Számok reciproka

Műveletek törtekkel, tizedes törtekkel

Szöveges feladatok

HÁROMSZÖGEK, NÉGYSZÖGEK:

A háromszögek fajtái

A háromszögek belső és külső szögei

Háromszögek szerkesztése

A négyszögek fajtái

Négyszögek belső szögei

A négyszögek szerkesztése

A derékszögű háromszög kerülete és területe

Tengelyesen szimmetrikus háromszögek kerülete és területe

Tengelyesen szimmetrikus négyszögek kerülete és területe

Szabályos sokszögek

NYITOTT MONDATOK:

Relációk értelmezése

Egyenletek megoldása lebontogatással

Nyitott mondatok megoldása adott alaphalmazon, szöveges feladatok

Egyenlőtlenségek, a megoldások ábrázolása a számegyenesen

ARÁNYOS KÖVETKEZTETÉSEK, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

Egyenes arányosság

Fordított arányosság

Százalékszámítás alapjai

Bevezetés a statisztikába

Követelmények:

Gondolkodási módszerek

 Matematikai modellek felismerése.

 Gondolatmenet megtervezése, a terv követése.

 Fordított irányú okoskodás.

 Ellenőrzés.

Számtan, algebra

 Racionális számok halmaza.

 Racionális számok abszolút értéke.

 Szorzás, osztás törtekkel, tizedes törtekkel.

 Műveletek negatív számokkal.

 Becslések racionális számok körében.

 Osztó, többszörös fogalma.

 Oszthatósági szabályok (2, 5, 10, 4, 3, 9).

 Legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó számolása definíció alapján.

 Számok felbontása prímtényezőkre.

 Egyenes és fordított arányosság felismerése, ábrázolása, számolási feladatok.

 Százalék fogalma.

 Százalékszámítás arányos következtetéssel.

 Egyszerű, elsőfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása következtetéssel (fordított irányú okoskodással, ábra – rajzolással, mérleg-elvvel).

Összefüggések, függvények, sorozatok

 Változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, szavakban való megismétlése.

 A változás kiemelésének tudása.

 Együttváltozó adatok lejegyzése, ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.

Geometria, mérés

 Tengelyes szimmetria tulajdonságainak ismerete.

 Alapszerkesztések (másolás, merőleges, párhuzamos, szakaszfelező merőleges).

 Vázlatkészítés.

 Szerkesztés lépéseinek lejegyzése.

 Tengelyes tükrözés.

 Sokszögek kerülete.

 Téglatestek felszínének, térfogatának számítása.

Valószínűség, statisztika

 Biztos, lehetetlen esemény felismerése.

 Adatok lejegyzése, ábrázolása oszlopdiagramon, kördiagramon.

 Néhány szám számtani közepének (átlagának) kiszámítása.

 

7. osztály

Témakörök

SZÁMOK ÉS MŰVELETEK

Hatványozás

Normálalak

A hosszúság, a terület és a térfogat mértékegységei

A racionális számkör

Racionális számok összeadása és kivonása

Racionális számok szorzása és osztása

Műveletek sorrendje, zárójelfelbontás

Műveleti rokonságok

KÖZÉPPONTOS TÜKRÖZÉS

Geometriai transzformációk

Mozgások

Transzformációk tulajdonságai

A középpontos tükrözés, szerkesztés

A középpontos tükrözés tulajdonságai

Párhuzamos szárú szögek

Középpontosan szimmetrikus alakzatok

A paralelogramma

A paralelogramma szerkesztése

A szabályos sokszögek

ÖSSZEFÜGGÉSEK: ARÁNY

Grafikonok gyakorlati alkalmazása

Az arány fogalma, aránypár

Egyenes arányosság

Fordított arányosság

Az arányosság alkalmazásai

HOZZÁRENDELÉS-FÜGGVÉNY

Halmazok elemei közötti hozzárendelések, függvények

Grafikonok és a függvény

A lineáris függvény

A függvény grafikonja és a sík pontjai

A számtani sorozat

Összefüggések a számtani sorozat elemei között

SZÁMELMÉLET

Maradékos osztás, oszthatóság fogalma

Oszthatósági szabályok az utolsó számjegyekből

Összetett oszthatósági szabályok

Prímszámok, összetett számok

Az összetett számok prímtényezős felbontásának alkalmazása

A SOKSZÖGEK ÉS A KÖR

A háromszögek szerkesztése

A háromszögek szögei és oldalai

A háromszögek nevezetes vonalai

A sokszögek nevezetes körei

Trapéz szerkesztése

A sokszögek szögei, nevezetes vonalai

A paralelogramma területe

Trapéz területe

A háromszög területe

A sokszögek területe

A kör területe és kerülete

ALGEBRA

A valóság matematikai leírása, képletek

A műveletek kapcsolatai, azonosságok

Algebrai kifejezések

Egyenletek megoldása

Egyenlőtlenségek megoldása

Szöveges feladatok

HASÁBOK, HENGEREK

A hasábok jellemzése

A hasáb felszíne és térfogata

A hengerek

Követelmények

Gondolkodási módszerek

 Állítások megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással, ugyanazt jelentik, kizárják egymást, egymás tagadásai.

 Egyszerű állítások igazságának eldöntése.

 Manuális tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása.

 Esetek felsorolása.

Számtan, algebra

 Hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre.

 Hatványozás azonosságai konkrét példákon.

 Számok normálalakja.

 Betűk használata.

 Algebrai kifejezések.

 Egytagú algebrai kifejezések összeadása, kivonása, szorzása.

 Kéttagú algebrai kifejezések szorzása egytagú és kéttagú algebrai kifejezéssel.

 Szöveges feladatok algebrai modelljének felismerése, meghatározása.

 Elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.

 Elsőfokú egyenletekre vezető szöveges feladatok megoldása.

Összefüggések, függvények, sorozatok

 Lineáris függvények ábrázolása táblázattal.

 A lineáris függvény egyszerű tulajdonságai, tengelymetszet, meredekség, növekedés, csökkenés.

 Elsőfokú egy ismeretlenes egyenlet grafikus megoldása

 Sorozatok folytatása, szabály felismerése.

Geometria

 Háromszögek nevezetes vonalainak ismerete.

 Háromszögek területének kiszámítása.

 Négyszögek osztályozása, paralelogramma, trapéz, rombusz tulajdonságai.

 Speciális négyszögek területének kiszámítása.

 Kör kerületének, területének kiszámítása.

 Középpontos tükrözés fogalma, tulajdonságai, szerkesztése.

 Szögfelező szerkesztése.

 Középpontosan szimmetrikus alakzatok.

 Szabályos sokszögek ismerete.

 Háromszögek szerkesztésének alapesetei.

 Szerkesztés lépéseinek lejegyzése.

 Háromszögek egybevágóságának alapesetei.

 Sokszögek átlóinak száma, belső, külső szögeinek összege.

 Egyenes hasábok, henger jellemzése, hálója.

Valószínűség, statisztika

 Valószínűségi kísérlet kimeneteleinek felsorolása. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma.

 Adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása.

 Adatsokaság jellemzése.

 

 

 

8. osztály

 

Témakörök

ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK

Algebrai kifejezések

Egytagú, többtagú algebrai kifejezések, összevonás

Azonos átalakítások, egyenletek

Hatványozás

Egész és tört kifejezések

Szorzatból összeg, beszorzás

Összegből szorzat, kiemelés

Szöveges feladatok

Mozgásos feladatok

Munkavégzéssel kapcsolatos feladatok

Százalékszámítást tartalmazó feladatok

Keverési feladatok

NÉGYZETGYÖK FOGALMA, PITAGORASZ-TÉTEL

A négyzetgyök

Hosszúság és terület meghatározása rácson

Pitagorasz-tétel

Pitagorasz-tétel alkalmazása

GEOMETRIAI ISMÉTLŐ FELADATOK

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Körök

Síkgeometriai számítások

Térgeometriai számítások

HOZZÁRENDELÉSEK ÉS FÜGGVÉNYEK

Hozzárendelések, függvények

Lineáris függvény

Abszolútérték-függvény

A másodfokú függvény

Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása

Sorozat, számtani sorozat

Mértani sorozat

TÉRGEOMETRIA

A gúlák jellemzése

A gúla felszíne

A gúla térfogata

A kúp felszíne és térfogata

A gömb felszíne és térfogata

STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

Statisztikai módszerek, alapfogalmak

A diagramok fajtái

Középértékek

A relatív gyakoriság és a valószínűség

Valószínűség-számítási feladatok

Geometriai valószínűség

GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK

Eltolás, vektorok

Eltolás tulajdonságai

Eltolt kép szerkesztése

Egybevágósági transzformációk összefoglalása

Nem egybevágósági transzformációk

A középpontos hasonlóság

A középpontos hasonlóság tulajdonságai

Középpontosan hasonló kép szerkesztése

Hasonlóság

Követelmények

Gondolkodási módszerek

 Szabatos, pontos szóbeli és írásbeli fogalmazás.

 Elemek halmazokba rendezése.

 Halmazműveletek konkrét halmazokkal.

 Sorbarendezés, kiválasztás 4-5 elem esetén.

 Esetek felsorolása, modellek, fadiagram.

 Matematikai modellek keresése, érvényességének vizsgálata szöveges feladatokhoz.

Számtan, algebra

 Alapműveletek a racionális számok körében.

 Konkrét számok négyzetgyöke.

 Egyszerű algebrai egész kifejezések átalakítása, helyettesítési értékének kiszámítása.

 Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása.

 Szöveges feladatok megoldása.

 A problémamegoldás lépéseinek tudatos követése.

Összefüggések, függvények, sorozatok

 Egyszerű másodfokú függvények.

 Az abszolútérték – függvény.

 Hozzárendelési szabállyal adott függvények ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.

 Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása.

 Sorozatok és vizsgálatuk, számtani, mértani sorozat.

Geometria

 Sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint.

 Háromszög, négyszög alapú hasábok, felszínük, térfogatuk.

 Térbeliség ábrázolása két dimenzióban, síkmetszetek, nézetek, vetületek.

 Eltolás a síkban – szerkesztések.

 Konkrét vektorok.

 Nagyítás, kicsinyítés felismerése hétköznapi szituációkban.

 Pitagorasz tétel ismerete.

 Pitagorasz tétel alkalmazása síkbeli és térbeli számításoknál.

Valószínűség, statisztika

 Teljes eseményrendszer, és részhalmazai.

 Valószínűség becslése.

 Relatív gyakoriság.

 Adatsokaság jellemzése közepekkel (módusz, medián, átlag).

 Grafikonok olvasása, készítése.

 

TÖRTÉNELEM

 

5. osztály

 

I. Az őskor:

1. Az ősember környezete és élete

2. A termelő ember

3. Az első mesterségek kialakulása

4. Varázslat és művészet

 

II. Az ókori kelet világa:

1. Mezopotámia

2. Egyiptom

3. India

4. Kína

5. A Biblia

 

III. Az ókori görögök:

1. A krétai mondakör

2. A görög istenvilág

3. A trójai háború

4. A poliszok hajósai és kereskedői

5. Az ókori görög olimpiák

6. Athén

7. Spárta

8. A görög-perzsa háborúk

9. Athén Periklész korában

10. Művészet

11. Nagy Sándor

 

IV. Az ókori Róma:

1. Róma születése

2. Róma a köztársaság idején

3. Nagy csaták

4. Válságban a köztársaság

5. Julius Caesar

6. A császárság

7. Róma, a birodalom fővárosa

8. Pannónia

9. A kereszténység

10. A népvándorlás viharában

 

V. A magyar történelem kezdetei:

1. A magyar nép eredete

2. Hunok és avarok

3. A vándorló magyarok életmódja

4. A magyar nép vándorlása

5. A honfoglaló magyarok

6. A honfoglalás

7. Berendezkedés a Kárpát- medencében

 

 

6. osztály

 

I. Képek a középkori Európa életéből:

1. A felbomlott Római Birodalom

2. A középkor társadalma

3. Élet az uradalomban

4. A nemesek és a jobbágyok élete

5. Az Arab Birodalom és az iszlám

6. A Frank Birodalom

7. A középkori keresztény egyház

8. Szerzetesek és kolostorok

9. Európa középkori városai

10. A céh szervezete

11. A román és a gótikus stílus

12. A reneszánsz és a humanizmus

 

II. Magyarország az Árpádok idején:

1. Letelepedés a Kárpát-medencében

2. A Magyar Királyság megalapítása

3. Szent István, az államalapító

4. Trónviszályok és pogánylázadások

5. Szent László

6. Könyves Kálmán

7. Országépítő és törvényhozó királyok

8. A tatárjárás

9. A második honalapítás

10. Az Árpád-kori magyarság műveltsége

 

III. A virágzó középkor Magyarországon

1. Károly Róbert

2. Nagy Lajos

3. Luxemburgi Zsigmond

4. A középkori magyar városok

5. Az Anjou és a Zsigmond-kor kultúrája

6. Hunyadi János

7. A nándorfehérvári diadal

8. Hunyadi Mátyás

9. A Jagellók kora

10. A mohácsi vés

 

IV. Az újkor kezdete

11. A nagy földrajzi felfedezések

12. Amerika őslakói

13. A felfedezések hatása Európára

14. Reformáció és ellenreformáció

15. A spanyol világbirodalom és Németalföld

16. Angliától Nagy-Britanniáig

17. A Napkirály Franciaországa

18. Nagy Péter Oroszországa

19. Tudomány és művészet

 

V. Magyarország az újkor kezdetén

1. A három részre szakadt Magyarország

2. A várháborúk hősei

3. A királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség

4. A reformáció elterjedése Magyarországon

5. Bocskai István szabadságharca

6. Erdély aranykora

7. Zrínyi Miklós

8. Buda visszavétele és a török kiűzése Magyarországról

9. II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc élén

10. A Rákóczi- szabadságharc bukásához vezető út

 

7. osztály

 

I. A polgári átalakulás kora:

1. A polgárság megerősödése Nyugat-Európában

2. Franciaország, Poroszország

3. Észak Amerika angol gyarmatosítása

4. A francia forradalom

5. Franciaország Napóleon idején

6. A mezőgazdasági és ipari forradalom

7. A Szent Szövetség kora

 

II. Magyarország a Habsburg Birodalomban. A reformkor Magyarországon

1. Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba

2. Mária Terézia

3. II. József

4. Magyarország a francia forradalom idején

5. A reformkorhoz vezető út

6. A reformkori magyar társadalom

7. Széchenyi István

8. Kossuth Lajos

9. A reformkori Magyarország élete

10. Tudomány és művészet

 

III. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarországon

1. A márciusi fordulat

2. A Batthyány-kormány megalakulása

3. A szabadságharc kezdete

4. Az udvar újabb támadása

5. A dicsőséges tavaszi hadjárat

6. A szabadságharc sorsa

 

IV. Nemzetállamok és birodalmak kora

1. Európa nagyhatalmai

2. A nagyhatalmak versengése a gyarmatokért

3. Az olasz egység

4. A német egység

5. Polgárháború az USA-ban

6. A második ipari forradalom, új technikai találmányok

7. Az állam új feladatai

8. A munkásmozgalom és főbb áramlatai

9. Úton a nagy háború felé

 

V. Magyarország a dualizmus korában

1. Magyarország az önkényuralom éveiben

2. A kiegyezéshez vezető út

3. A kiegyezés

4. Magyarország gazdasági aranykora

5. A polgári Magyarország kialakulása

6. Világváros születik:Budapest

7. Millenium

 

VI. Az I. világháború

1. Az I. világháború kirobbanása

2. Tömegek és gépek háborúja

3. Az osztrák –Magyar Monarchia az I. világháborúban

4. Az oroszországi forradalom

5. A központi hatalmak veresége

 

 

8. osztály

 

I. Háborútól háborúig.

1. Európa, az Egyesült Államok és Ázsia a két világháború között:

2. Az antant békerendszere

3. Az Osztrák- Magyar Monachia szétesése

4. A Szovjetunió megalakulása

5. A világ elmaradott térségei

6. A nagy gazdasági világválság

7. Az európai fasizmusok hatalomra jutása

8. Úton az újabb világháború felé

 

II. Magyarország a két világháború között

1. Az őszirózsás forradalom

2. A Tanácsköztársaság

3. A Horthy- korszak kezdete

4. A trianoni békerendszer

5. Bethlen István konszolidációs rendszere

6. Gazdasági és politikai válság a harmincas években

7. Életmód, kultúra, művelődés

8. Magyarország útja a II. világháború felé

 

III. A II. világháború. Magyarország a világháborúban

1. A II. világháború kezdete

2. Franciaország kapitulál, Anglia ellenáll

3. A háború kiterjedése újabb földrészre

4. A Szovjetunió megtámadása, az USA hadba lépése

5. Magyarország bekapcsolódása a II. világháborúba

6. Fordulat a II. világháborúban

7. Magyarország a doni katasztrófa után

8. A II. világháború véget ér

 

IV. A globalizálódó világ

1. A kétpólusú világ kialakulása

2. A kommunista diktatúrák hatása

3. A gyarmati rendszer felbomlása

4. A világ gazdaság szocialista, kapitalista útja

5. Úton az egyesült Európa felé

6. A globalizáció előnyei és veszélyei

7. Az európai szocialista rendszerek összeomlása

8. A rendszerváltó Európa

 

V. Magyarország története 1945-től napjainkig

1. Magyarország szovjet megszállás alá kerül

2. A félresiklott megújulás

3. A Rákosi- korszak

4. Nagy Imre reformkísérlete

5. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

6. A Kádár– korszak

7. A határon túl élő magyarok helyzetet

8. A pártállam csődje

 

VI. Állampolgári ismeretek

1. Államformák

2. Az állampolgárok jogai és kötelességei

3. Parlamenti és önkormányzati választások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NÉMET NYELV

 

4. évfolyam

 

Thema

 

 

1. Ich und meine Familie

– Familienmitglieder

 

2. Unsere Schule

– mein Klassenzimmer

– mein Stundenplan

– meine Schulsachen

– Tätigkeiten in der Schule

 

3. Wo wohnst du?

– das Haus und die Einrichtungen

– in der Küche

– zu Hause: die Tagesordnung

 

4. Was tragen wir?

– Kleidungen und Körperteile

 

5. Jahreszeiten, Monate, Tage

6. Das Wetter

7. Die Tiere um uns

8. Die Fahrzeuge

9. Farben

10. Die Uhr, die Tageszeiten

 

 

Grammatik

 

– Bestimmte und unbestimmte Artikel

– Richtungen

– Die Ordnungszahlen

– Konjugation EZ./1.2.3. ; MZ./1.2.3.

– Das Verb: „sein”

– Mehrzahl der Substantive

– Zusammengesetzte Substantive

– Konjugation mit ä, äu, i, ie

– Das Possessivpronomen EZ./1.2.3.

– Akkusativ der Substantive

– Satzbildung

– Die Konjunktionen: oder, aber, sondern

– Imperativ EZ./2. ; MZ./2.

– Genitiv mit „ –s”

– Datum

 

5. évfolyam

 

Thema

 

1. Personalien (alles über uns)

2. Meine Familie

3. Unsere Feiertage

– Gäste einladen

– Programme besprechen

4. Wie sind wir?

– Mein bester Freund/ meine beste Freundin

 

5. Wo ich wohne, wo ich lebe

– den Wohnort, das eigene Zimmer beschreiben

 

6. Das Lernen

– Schulfächer

– in den Stunden, in der Pause

 

7. Kleider machen Leute

– Personen (äußere Eigenschaften, Kleidungen) beschreiben

 

8. Wir feiern Feste

 

 

Grammatik

 

– Steigerung der Adjektive

– Gegensätze der Adjektive

– Bildung der Adjektive

– Die Modalverben: „können”, „müssen”, „wollen”

– Das Verb : „haben” („gern haben”)

– „es gibt” + Akkusativ

– Ausdruck des Besitzes

– Die Possessivpronomen

– Die Jahreszahlen

– Gebrauch von „man”

– Modalverben mit „man”

– Gebrauch der geographischen Namen

– Dativ der Substantive

– Personalpronomen im Akkusativ und Dativ

– Temporaladverbien

– Imperfekt (Präteritum)

– Die Präpositionen mit Akkusativ und Dativ

 

 

 

 

 

 

6. évfolyam

 

Thema

 

1. Die Mahlzeiten

– Was isst und trinkst du?

– Decken wir den Tisch!

 

2. Im Restaurant

– Speisekarte, Getränkekarte

– Rezepte

 

3. Advent, Nikolaus, Weihnachten

4. Wie machst du eine Party?

– Einladung

– Geschenke machen

– Gäste empfangen

 

5. Situationen in den Geschäften

– Was findest du wo?

– Wie kaufst du ein?

– Was kostet…..?

 

6. Freizeitmöglichkeiten

– Meine Hobbys

 

7. Spielbeschreibungen

– Was spielst du gern?

 

8. Wir lesen Bücher, wir sehen fern

 

 

Grammatik

 

– Verben mit untrennbaren und trennbaren Vorsilben

– Das Modalverb: „mögen”

– Das Verb: „möchten”

– Präpositionen mit Akkusativ

– Präpositionen mit Dativ

– Datum: am….. s/ten ; Zeit: um ………Uhr

– Imperfekt der schwachen und starken Verben

– Perfekt

– Reflexive Verben

– Wortfolge: „USODA”

 

 

 

 

 

 

7. évfolyam

 

Thema

 

1. Es geht um das Wetter

– Wettervorhersage, Wetterberichte

– Das Klima in Ungarn und in Deutschland

 

2. Gesundheit ist die Hauptsache

– Beim Arzt

– Gesundheitsprobleme nennen, über Krankheiten sprechen

 

3. Sport macht Spaß

– Sportarten

– Sporttätigkeiten

 

4. Ungarn

– Bestimmte Angaben

– Sehenswürdigkeiten

– Im Reisebüro nachfragen, sich erkundigen

 

5. Freundschaft

– Was erwartest du von deinem Freund/deiner Freundin?

– Anzeigen verstehen und schreiben

 

6. Auf der Post

– Telefongespräche führen

– Etwas erledigen, sich erkundigen

 

7. Verkehr

– Den Weg erklären, sich nach einem Weg erkundigen

– Fahrkarten kaufen

 

8. Urlaub machen

– Sich durch Kataloganzeigen informieren

– Sich nach Programmen erkundigen

– Unterkunft/ eine Reise buchen

 

Grammatik

 

– Zeitangaben: Zeitpunkt und Zeitraum

– Die Präpositionen: „gegen”, „bei”

– Das Modalverb: „sollen”, „dürfen”

– Die Konjunktionen: „dass”, „weil”, „wenn”

– Substantive und Artikel

– Genitiv

– Die schwache, gemischte, starke Adjektivdeklination

– Indirekte Fragesätze

– Das Futur

 

8. évfolyam

 

Thema

 

1. Unsere Erde

– Tiere und Pflanzen

– Umweltschutz

 

2. Die deutschsprachigen Länder

– Deutschland

– Österreich

– Die Schweiz

 

3. Deutsch in Deutschland lernen

– Sprachkurs in Deutschland

 

4. Überall Regeln!?

– Regeln in der Schule und zu Hause

 

5. Die gesunde Ernährung

6. Die Hausarbeit

7. Die Geschichte der Menschheit

8. Möglichkeiten zum Weiterlernen

– Berufe

 

 

Grammatik

 

– Rechtschreibung von Zahlwörtern

– Die Satzarten

– Das Verb „lassen”

– Konjunktiv: würde – Form, hätte, wäre

– Indefinitpronomen und ihre Negation

– Präpositionen mit Genitiv

– Konjunktiv von Modalverben

– Fragewörter und Demonstrativpronomen mit Präpositionen

– Passiv (Präsens, Imperfekt)

– Die Apposition/ der Beiname

– Verben mit Rektionen

– Fragewörter und Personalpronomen mit Präpositionen

 

ANGOL NYELV

 

5. OSZTÁLY

6. OSZTÁLY

 

7. OSZTÁLY

 

8. OSZTÁLY

 

TERMÉSZETISMERET-FÖLDRAJZ

 

5. osztály

 

 

            I.      Tájékozódás térképen:

 

A térkép

Világtájak a valóságban és a térképen

A domborzat és a vizek ábrázolása

Tájékozódás hazánk domborzati és vizrajzi térképén

A megyetérkép

 

II. Az időjárás és az éghajlat elemei:

 

 A levegő hőmérséklete és mérése

 A szél és a csapadék

 Az időjárás és az éghajlat

 Veszélyes időjárási jelenségek

 Éghajlatunk

 

III. Változó Földfelszín:

 

 A gyűrthegységek

 A röghegységek

 A vulkanikus hegységek

 Alföldek, fennsíkok

 Kőzetek a Föld mélyéből és a felszínről

 Vizek a felszín alatt és a felszínen

 Mikor és mitől áradnak a folyók?

 A tavak

 A víz körforgása

 Felszínformákat alakító belső és külső erők

 

6. osztály / földrajz/

 

I. A FÖLD ÉLETÜNK SZINTERE

 

– Kontinensünk Európa

Hazánk helye Európában

– Az örök nyártól a jégvilágig

Éghajlati övezetek a Földön

– Európa éghajlatai

 

II. HAZÁNK: MAGYARORSZÁG

 

– Legnagyobb tájunk az Alföld

Élet az Alföldön

– Hazánk nyugati kapuja: a Kisalföld

– Az Alpokalja hazánk nyugati szegélye

– A Dunántúli dombság lankáin

– Középhegységeink: Északi –középhegység

Dunántúli- középhegység

– Élet a középhegységekben

– Hazánk szíve: Budapest

 

 

 

TERMÉSZETISMERET-BIOLÓGIA

 

5.-6. OSZTÁLY

 

Környezetünk élővilága: 5. osztály

Követelmény:

– Szervezzen a tanuló gyakorlatot növények és állatok megfigyelésében, szakszerű leírásában és összehasonlításában, növényi állati részek vizsgálatában, leírásában

( biológiai szakszókincs megfelelő használata)

– Ismerjék fel a tanult fajokat, annak részeit és jellemző részeiről ismerjék fel a fajt.

– Tudják az élőlényeket csoportosítani hasonló és eltérő tulajdonságaik alapján.

– Ismerjék a zöldség-és gyümölcsféléket, haszonállatok jelentőségét az ember táplálkozásában, környezetbarát növénytermesztés jelentőségét, az állattartás egészségügyi és etikai követelményeit

Témakörök: Élet a gyümölcsösben

Élet a zöldségeskertben

Szántóföldi növények

Állatok a házban és a ház körül

 

Hazai tájaink életközösségei: 6. osztály

Az erdő élete

Követelmény:

– Az erdő állatainak és növényeinek jellemzése, a közöttük lévő kapcsolat összefüggése

– Erdő típusok felismerése (tölgy- bükk- fenyő)

– Az erdő szintjeinek jellemzése: növény-állatvilága

– A növények szervezeti felépítése- környezeti igényeik

– Az erdő, mint életközösség fogalma

– Az élőlények kapcsolata az erdőben (tápláléklánc)

A rétek élővilága

Követelmény:

– A rét, mint életközösség; legjellemzőbb növényei a fűfélék- száraz rétek- nedves rétek

– A fűfélék jellemzői, virágos növények a réten

– A rovarok jellemzése: testfelépítés, táplálkozás, szaporodás.

– Emlősök, madarak, hüllők a réten: jellemző tulajdonságaik, táplálkozásuk, szaporodásuk.

– Tudjanak táplálékláncot összeállítani a réten.

Vizek, vízpartok élővilága

Követelmények:

– A vízparti fák, lágyszárú növények jellemzése

– Az egyszikű növények szervezeti felépítése: alkalmazkodása a vízi környezethez

– Ismerjék fel egy jellegzetes részből a fajt

– A hínár fogalma- a plankton fogalma

– Ízeltlábúak, gerincesek a vízben

– A vízi állatok jellemzése: légzés, táplálkozás

– Szervezeti felépítésük és életmódjuk közötti szoros összefüggés

( gólya: láb- csőr- táplálkozás)

 

 

FIZIKA

 

7. osztály

 

Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások

– Az anyag szerkezete

– Mérhető tulaj¬don¬sá¬gok (kiegészítő anyag)

– Mechanikai, termikus, mágneses, elektromos, gravitációs kölcsönhatások

Mozgások

– Viszonylagosság (kiegészítő anyag)

– Egyenes vonalú egyen¬letes mozgás

– A változó mozgás

– Egyenletesen változó mozgás, gyorsulás

A dinamika alapjai

– Tehetetlenség, tömeg

– Sűrűség

– Erőhatások, erő

– Súrlódás, közegellenállás

– Forgatónyomaték

Nyomás

– Szilárd, folyékony, légnemű anyagok nyomása

– Közlekedőedények, hajszálcsövek

– Arkhimédész tör¬vénye, felhajtóerő

– Úszás, lebegés, merülés

– Keresd a megoldást!

Energia, energiaváltozások

– Energia, energiaváltozások

– Munka

– Teljesítmény

– Hatásfok

– Egyszerű gépek

– Belső energia

– Az égés (kiegészítő anyag)

 

Hőjelenségek

– Hőterjedési módok

– Hőtágulás

– Halmazállapot-változások

– Az oldódás nem olvadás! (kiegészítő anyag)

– Hőerőgépek (kiegészítő anyag)

 

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK

7. OSZTÁLY

 

I. A TESTEK MOZGÁSA

 Ismerjék a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását

 Oldjon meg egyszerű feladatokat a sebességgel kapcsolatban.

 

II. A DINAMIKA ALAPJAI

 Soroljon fel mozgásállapot- változással járó kölcsönhatásokat.

 Értelmezze a tömeg fogalmát.

 Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét.

 Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az iránymennyiség fogalmát.

 Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat. Az erő forgató hatását.

 Ismerje fel a hatás-ellenhatás törvényét, az erő –ellenerő fogalmát. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján.

 Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket.

 Sűrűséggel és forgónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

 

III. A NYOMÁS

 Ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását.

 Folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje.

 Arkhimédész törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt.

 Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal.

 Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő-és élettelen világban, ill. a környezetvédelemben.

 

IV. HŐTAN

 A testek változtató-képességét jellemezze kísérletek alapján.

 Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor.

 Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját.

 A belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni.

 Tudja értelmezni a hőjelenségeket ( hőtágulás, hőterjedés) különböző halmazállapot estén az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával.

 

 

8.osztály

 

Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség

– Az anyag részecskéinek szerkezete

– A testek elektromos állapota

– Az elektromos áram. Az áramerősség

– Az elektromos áramkör

– A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása

– Az elektromos feszültség

Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai

– Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye

– A vezetékek elektromos ellenállása

– Több fogyasztó az áramkörben

– Az egyenáram hatásai

– Az elektromos munka és teljesítmény

Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram

– Az elektromágneses indukció

– A váltakozó áram

– A transzformátor

– Az elektromos távvezetékrendszer

– Az elektromos áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása

Fénytan

– A fény tulajdonságai

– Fényvisszaverődés síktükörről

– Gömbtükrök

– Fénytörés

– Fénytani lencsék

– Optikai eszközök

– A színek

 

 

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK

8.OSZTÁLY

 

I. ELKETROMOSSÁG

 Egy test elektromosan semleges és az anyagszerkezeti magyarázata

 A testek elektromos állapota és fajtái

 Vezetők és szigetelők közötti különbségek és példák

 Elektromos áram fogalma

 Áramerősség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pár mondat

 Elektromos áramkör részei, áramirányok

 Feszültség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pár mondat

 Pár mondat a soros és párhuzamos kapcsolásról

 Elektromos ellenállás fogalma, jelel, kiszámítása, mértékegysége

 Egyszerű számításos feladat megoldása az áramerősség, feszültség és ellenállással kapcsolatban

 

II. AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI

 Elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége

 Elektromos teljesítmény fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége

 Elektromos áram hatásai a gyakorlati életben

 Váltakozó áram és egyenáram fogalma

 Egyszerű számításos feladatok az elektromos munka és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban

 

III. FÉNYTAN

 Fényforrás fogalma, csoportosítása

 Fény terjedési sebessége

 Fény visszaverődésével és a fény törésével kapcsolatos alapvető jelenségek, törvények

 Síktükörben látott kép

 Síktükör, homorú-és domború tükör, domború- és homorú lencse használata a gyakorlati életben

 Tudjanak egyszerű optikai eszközöket felsorolni

 Látás feltétele

 Fehér fény és a szivárvány

 

 

 

KÉMIA

 

7. osztály

1. Az anyag tulajdonságai és változásai

2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok

3. A levegő

4. A levegő szennyezése és védelme

5. Az égés és a tűzoltás

6. Energiahordozók (ásványi szenek, kőolaj)

7. Tápanyagaink

8. A víz

9. Oldatok

10. Keverékek és oldatok szétválasztása

11. Az oldatok töménysége

12. A víz alkotórészei

13. Az elem és az atom

14. Az anyagmennyiség

15. Az atom felépítése

16. Az elektronburok

17. Fémek és nemfémek

18. Elemmolekulák

19. Vegyületek – vegyületmolekulák

20. Ionok és ionvegyületek

21. A kémiai egyenlet

22. A kémiai reakció

23. Kémiai számítások

24. Oxidáció és redukció

25. Savak – savas kémhatás

26. Bázisok – lúgos kémhatás

27. Közömbösítés

 

8. osztály

Az alábbi elemek előfordulása, előállítása, fizikai tulajdonságai, felhasználása

– hidrogén

– klór

– oxigén, ózon

– kén

– nitrogén

– foszfor

– szén

– szilícium

– nátrium

– kalcium

– alumínium

– vas

Az alábbi vegyületek előfordulása, előállítása, fizikai tulajdonságai, felhasználása

 víz

 sósav

 kén-dioxid

 kénsav

 nitrogén-oxidok

 salétromsav

 foszforsav

 szén-monoxid, szén-dioxid

 szénsav

 nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát

 kalcium-karbonát, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid

 Alumínium- és vasgyártás lényege, az acél

FÖLDRAJZ

 

7. OSZTÁLY

 

 

I. AFRIKA ÉS AUSZTRÁLIA

 

– Titokzatos-e még Afrika

– A kontinens helyzete, határai

– Élet Afrikában

– Éhező kontinens

– A legkisebb kontinens:Ausztrália

– Egy kontinens- egy ország

 

II. A NYUGATI FÉLGÖMB KONTINENSE: AMERIKA

 

– A kontinens fekvése, felszíne

– Az Amerikai Egyesült Államok

– A világgazdaság vezető hatalma

 

III. A LEGNAGYOBB FÖLDRÉSZ: ÁZSIA

 

– Ázsia fekvése, népessége

– A változatos felszínű Ázsia

– A Föld legnépesebb országa: Kina

– A világgazdaság egyik központja:Japán

 

IV. KONTINENSÜNK: EURÓPA

 

– Európa fekvése, felosztása, népessége

– Az Európai Unió

– Észak-Európa országai

– Nyugat-Európa országai

– Dél és Délkelet-Európa( országai) természeti képe

– Dél és Délkelet-Európa országai

– Kelet –Európa és Oroszország

– Kelet-Európa természeti és társadalmi képe

– Szomszédunk, Európa legnagyobb országa : Ukrajna

– Két kontinens országa: Oroszország

 

 

8. OSZTÁLY

 

I. Közép-Európa országai:

 Németország

 Lengyelország

 Csehország

 Az Alpok

 Ausztria,Szlovénia, Svájc

 A kárpátok

 Szlovákia

 Románia

 

II. Hazánk a Kárpát-medencében:

 Hazánk helyzete Európában

 A földtörténet Magyarország földjén

 Magyarország éghajlata

 Magyarország vizei

 Magyarország növényzete

 Természeti erőforrásaink

 Környezetünk állapota védelme

 

III. Fejlődésünk társadalmi alapjai:

 A magyar népesség és elhelyezkedése

 Településhálózatunk

 Az urbanizáció és városaink

 Budapest, mint világváros

 

IV. Hazai tájakon:

 Az Alföld

 Termékeny löszvidékek

 Hordalékkúpok, árterek

 A Kisalföld

 Az Alpokalja

 A Dunántúli-dombság

 A Dunántúli-középhegység

 Az Északi- középhegység

 

V. A magyar gazdaság:

 A magyar nemzetgazdaság jellemzői

 Az energiagazdaság

 A gépipar és a vegyipar

 Átalakuló mezőgazdaságunk

 A közlekedés

 A turizmus

 Külkereskedelmi kapcsolataink

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BIOLÓGIA

7. OSZTÁLY

 

Témakörök:

I. Emlékeztető: Hazánk természetes élővilága

– A 6. osztályban tanult életközösségek felelevenítése

– Hazánk nemzeti parkjai, védett területei

Követelmény:

– Tudja hazánk természetes életközösségeit, azok legfontosabb jellemzőit: fajfelismerés,

természet-és környezetvédelem

– Nemzeti parkjaink elhelyezkedése az országban-térképen elhelyezni

II. Távoli tájak természetes élővilága

Földünk élővilága: a Föld éghajlati övezetei

Az esőerdők, szavannák, sivatagok, mediterrán területek, füves puszták, tajga, tundra, magas hegységek, óceánok és a tengerek élővilága. Növények-állatok az egyes életközösségekben: fajfelismerés.

Követelmény:

– Minden természetes életközösség jellegzetes állatainak és növényeinek a felismerése,

jellemzése.

– Tápláléklánc

– Az életközösségek elhelyezése a térképen;a kontinenseken.

– Összefüggések a környezet, a testfelépítés és az életmód között.

III. Az életközösségek általános jellemzői:

Az életközösségek felépítése, anyagfogalma

Az élettelen környezeti tényezők

A tűrőképesség

A természetes és mesterséges életközösség

Követelmény:

– Az életközösség megfogalmazása

– A tűrőképesség fogalma: alsó- felső határa

– Az élettelen környezeti tényezők felsorolása

– Termelő szervezetek- fogyasztók- lebontó szervezetek-táplálékhálózat

– Anyagfogalom az élőkörnyezetben

IV. Az élőlények rendszerezése

Az élőlények rendszerezése. A növény és állatvilág törzsfája.

Törzs, osztály, faj-a rendszertani kategóriák.

Követelmény:

– A tanult növény és állatfajok berendszerezése

– A tanult törzsek, osztályok jellemzői

– Alkalmazkodás az életfeltételekhez: testfelépítés- légzés- táplálkozás

 

8. OSZTÁLY

 

Témakörök:

I. Az élőlények szerveződése:

– Az élő szervezet

– A sejt és a szövetek

– A bőr

– A mozgásszervrendszere; egészsége

II. Az anyagcsere

– A légzés

– Tápanyagok, vitaminok

– Emésztés

– Vérkeringés (vér)

– Kiválasztás

– A szervrendszerek egészsége

Követelmények:

– Tudja: a szerveződési szinteket

– A bőr felépítését, rétegeit- szöveteit- feladatát

– Alevegő útját

– A tápanyagokat, vitaminokat

– A táplálkozás lényegét

– A két vérkör útját, feladatát

– A vér alakos elemeit és azok feladatát

– A szervrendszerek egészsége

III. Szabályozás

– A szabályozás lényege

– Hormonrendszer

– Érzékelés

– Idegrendszer

– Reflexek

– Zsigeri idegrendszer

Követelmény:

– Ismerje fel az érzékszerveket, tudja azok működését, betegségét

– Az idegrendszerünk felépítése és káros hatások

– A hormonok neveit, termelődésük helyét

IV. Szaporodás és egyedfejlődés

Témakörök:

– Az ember szaporító szervrendszere

– Férfi és nő

– Az ember egyedfejlődése

– A szaporító szervrendszer és a szexuális élet egészsége

Követelmények:

– Tudja :a szaporító szervrendszerek felépítését, működését

– A nemi jellegeket

– Az egyedfejlődés szakaszait, jellemzését

– Jellegzetes betegségeket tudja felsorolni

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TECHNIKA

 

5. osztály

 

1. Ételkészítés.

• Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek.

• Ételek készítése.

• Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások.

• Konyhai eszközök, gépek használata.

• Étkezési kultúra.

• Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok.

• Környezettudatosság.

 

Kulcsfogalmak:

Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, családi étkezés, főtt étel (meleg étel), hideg étel, főzés, sütés, tálalás, mosogatás, maradék étel, hulladék, fogyaszthatóság, anyagtakarékosság, energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés.

 

2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben.

• A mesterséges, illetve épített környezet.

• Az épített környezet biztonsága.

• Balesetek megelőzése.

• Veszélyes anyagok a háztartásban.

• Környezettudatosság.

• Növénytermesztés, állattartás.

• Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások.

 

Kulcsfogalmak:

Épület, építmény, alaprajz, helyszínrajz, méretarány, alkatrész, szerkezet, gép, rendszer, kéziszerszám, szerkezeti anyag, fizikai és technológiai tulajdonság, építés, készítés, termelés, javítás, felújítás, állagmegóvás, karbantartás, munkavédelmi szabály, munkavédelmi eszköz, használati utasítás, egészségkárosodás, hulladék, veszélyes hulladék.

 

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés.

• A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai tulajdonságai.

• Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása.

• Műszaki kommunikáció alkalmazása.

• Takarékos, hatékony, igényes munkavégzés.

• Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet.

 

Kulcsfogalmak:

Anyag, fa, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológia, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, tervezés, minta, rajzjelek, vonalfajta, méret, mérés, méretarány, vetületi ábrázolás, anyagmennyiség, költség, szabály, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.

 

4. Közlekedési ismeretek.

• A forgalomszabályozás közlekedési jelzései.

• A közlekedés rendszere, közlekedéstörténet.

• Balesetvédelem.

• Vasúti közlekedés.

 

Kulcsfogalmak:

Útvonaltípus, főútvonal, kerékpárút, autóút, autópálya, közlekedési csomópont, forgalomirányítás, elsőbbség, kikerülés, fékezés, fékút, megállás, tilalom, közlekedési tábla, viselkedési norma, útkereszteződés, alárendelt út, egyenrangú út, útviszony, közlekedésbiztonság.

 

6. osztály

 

1. Ételkészítés.

• Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek.

• Ételek készítése.

• Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások.

• Konyhai eszközök, gépek használata.

• Étkezési kultúra.

• Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok.

• Környezettudatosság.

 

Kulcsfogalmak:

Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, éhezés, közétkeztetés, családi étkezés, főtt étel (melegétel), hideg étel, főzés, sütés, tálalás, mosogatás, maradék étel, ételtárolás, tartósított élelmiszer (étel), ételmaradék, hulladék, fogyaszthatóság, megromlás, ételmérgezés, anyagtakarékosság, energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés.

 

2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben.

• A mesterséges, illetve épített környezet.

• Az épített környezet biztonsága, katasztrófaelhárítás.

• Balesetek megelőzése.

• Veszélyes anyagok a háztartásban.

• Környezettudatosság.

• Növénytermesztés, állattartás.

• Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások.

 

Kulcsfogalmak:

Épület, építmény, alaprajz, helyszínrajz, méretarány, vagyonvédelem, tűzvédelem, alkatrész, szerkezet, gép, rendszer, kéziszerszám, szerkezeti anyag, fizikai és technológiai tulajdonság, építés, készítés, termelés, javítás, felújítás, állagmegóvás, karbantartás, munkavédelmi szabály, munkavédelmi eszköz, használati utasítás, vegyszer, permetezés, oltás, gyógyszer, mérgezés, fertőzés, egészségkárosodás, baleset, áramütés, érintésvédelem, hulladék, veszélyes hulladék.

 

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés.

• A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai tulajdonságai.

• Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása.

• Műszaki kommunikáció alkalmazása.

• Takarékos, hatékony, igényes munkavégzés.

• Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet.

 

Kulcsfogalmak:

Anyag, fa, fém, műanyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológia, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, tervezés, minta, rajzjelek, vonalfajta, méret, mérés, méretarány, vetületi ábrázolás, anyagmennyiség, költség, szabály, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.

 

4. Közlekedési ismeretek.

• A forgalomszabályozás közlekedési jelzései.

• A közlekedés rendszere, közlekedéstörténet.

• Balesetvédelem.

• Vasúti közlekedés.

 

Kulcsfogalmak:

Útvonaltípus, főútvonal, kerékpárút, autóút, autópálya, közlekedési csomópont, forgalomirányítás, elsőbbség, kikerülés, fékezés, fékút, megállás, tilalom, közlekedési tábla, viselkedési norma, útkereszteződés, alárendelt út, egyenrangú út, útviszony, közlekedésbiztonság.

 

7. osztály

 

1. A háztartás és a közszolgáltatások.

• A háztartás és a lakókörnyezet vízellátó-, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető, illetve -kezelő rendszere.

• A háztartás és a lakókörnyezet különböző fűtési megoldásai.

• Hulladékgazdálkodás.

 

Kulcsfogalmak:

Ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, használati meleg víz, vízvezeték, vízszerelvény, szennyvízvezeték, csatornázás, szennyvíztisztítás, gázenergia, gázfogyasztás, gázfűtés, gázszivárgás, gázmérgezés, füstmérgezés, füstgázelvezetés, szilárd tüzelés, hulladék, veszélyes hulladék, újrahasznosítás, hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla.

 

2. Közlekedés.

• A kerékpáros közúti közlekedés.

• Közlekedéstörténet.

• Környezet- és egészségtudatos közlekedés.

• Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások.

 

Kulcsfogalmak:

Motor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés.

 

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés.

• Karbantartás a háztartásban.

• Tárgykészítés.

• Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet.

 

Kulcsfogalmak:

Vízvezeték, szerelvény, gépelem.

 

4. Továbbtanulás, munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás.

• Előzetes tájékozódás.

• Munkahely-látogatások.

 

Kulcsfogalmak:

Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér.

 

8. osztály

 

1. A háztartás és a közszolgáltatások.

• A háztartás elektromos rendszere.

• Hulladékgazdálkodás.

 

Kulcsfogalmak:

Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláram védelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, újrahasznosítás, hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla.

 

2. Közlekedés.

• A kerékpáros közúti közlekedés.

• Közlekedéstörténet.

• Környezet- és egészségtudatos közlekedés.

• Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások.

 

Kulcsfogalmak:

Motor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti terhelés.

 

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés.

• Karbantartás a háztartásban.

• Tárgykészítés.

• Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet.

 

Kulcsfogalmak:

Szerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör.

 

4. Munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás.

• Előzetes tájékozódás.

• Munkahely-látogatások.

 

Kulcsfogalmak:

Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér.

RAJZ

 

5. OSZTÁLY

 

I. AZ ŐSEMBER MŰVÉSZETE

 

– A barlangfestmények jellemzői

– Állatok ábrázolása

 

II. FORGÁSTESTEK

 

– Egyszerű térbeli helyzetek megjelenítése szabadkézi rajzban

– Hengeres forma látvány utáni rajza

–

III. EGYIPTOM MŰVÉSZETE

 

– Építészet: Piramisok

– Az ókori egyiptomi ábrázolás jellemzői-falfestmény

– Varázserejű tárgyak, amulettek

– Díszgallér tervezése

 

IV. AZ ÓKORI GÖRÖGÖK MŰVÉSZETE

 

– Knószoszi paletta mitológiája

– Labirintus tervezése

– A görög templomok jellegzetességei

– Görög oszloprendek

– Görög színház

– Maszk tervezése-érzelemábrázolás

 

V. AZ ÓKORI ITÁLIA MŰVÉSZETE

 

– Római építészet: templomok, diadalívek, fürdők, amfiteátrum

– Római lakóházak

– Ablakból látható képzeletbeli táj ábrázolása

– Római lovasszobrok, portré szobrászat

– Portré készítése

 

6. OSZTÁLY

 

I. A LÁTVÁNYTÓL AKÉPALKOTÁSIG

 

 Természet utáni tanulmányrajz készítése,természeti formákból( levél, gesztenye,

alma)

 tárgytervezés – a forma átalakítása, stílízálása

 

II. A NÉPVÁNDORLÁS KORA

 

 A honfoglaló magyarok művészete

 Női és férfi viselet a honfoglalás idején- rajz készítés

 Díszítőművészet jellegzetességei

 

III. ROMÁN MŰVÉSZET

 

 Magyarországi románkori templomok- jáki, bélapátfalvi, ócsai

 Koronázási ékszereink

 Korona tervezése

 

IV. GÓTIKUS MŰVÉSZET

 

 Gótikus építéstechnika

 Európa legnagyobb gótikus templomai

 Élet a középkori várakban-rajzban

 Lovagi kultúra

 Címer tervezése

 Gótikus viselet- Milyennek képzeled egy udvari bolond viseletét?

 

V. A RENESZÁNSZ

 

 Reneszánsz építészet Magyarországon

 A reneszánsz nagy alkotói: Leonardo, Michalengelo, Raffaelo

 Reneszánsz életképek

 Emberábrázolás, mozgásábrázolás

 

VI. SOKSZOROSÍTOTT INFORMÁCIÓ

 

 Betűtervezés

 Környezetvédelmi plakát készítése

 

 

7. OSZTÁLY

 

I. BAROKK MŰVÉSZET

 

 A barokk építészet jellemzői: templomok, paloták, kastélyok

 A barokk festészet műfajai: portré, életkép, tájkép, csendélet

 Portré készítése

 Látvány utáni tanulmányrajz

 A karikatúra. Az ember foglalkozása és jellegzetes tulajdonságainak kifejezése.

 Alkalmazott grafikai tervezés(CD-borító)

 

II. A XIX. SZÁZAD MŰVÉSZETE

 

 A klasszicizmus építészete

 A romantika építészete

 Realizmus aXIX. Században

 Történelmi események témái a festményeken

 

III. SÍKBÓL A TÉRBE

 

 Szögletes sík és térformák

 Síklapok térbeli ábrázolása-Leporello rajza

 Kocka vagy hasáb látszati képe

 Szerkesztett képek

 Térhatású vonalhálózat szerkesztése

 

IV. STÍLUSOK ÉS EMBEREK

 

 Tárgy és környezetkultúra

 Régi és új tárgyak

 Használati tárgyak tervezése:

 Különböző stílusú székek

 Tárgyak a múzeumokban

 Alkotások az utcán-reklámplakátok, játékok, lámpák, szökőkutak

 

 

8. OSZTÁLY

 

I. SZECESSZIÓ

 A szecesszió építészete

 Plakát művészet régen és ma

 Plakát tervezése

 Tárgyszervezési feladatok-ékszertervek készítése

 

II. SZÍNISMERETEK ÁTTEKINTÉSE

 

 Színkontrasztok

 Színek hatásai

 Önjel tervezése

 Tájképfestés keveretlen, tiszta színekkel

 

III. A XX. SZÁZAD FESTÉSZETE

 

 Kubista képszerkesztés

 Futurizmus

 Autó vagy bármely közlekedésre alkalmas jármű tervezése

 Légfestészet- léghajó tervezése

 Az expresszionizmus

 

IV. A TANULMÁNY

 

 Természeti forma részletes rajzi elemzése,

 Fázisrajz, keresztmetszet készítése egy gyümölcsről

 

V. A MODERN ÉPÍTÉSZET

 

 A modern építészet jellemzői

 A magasépítészet jellemzői

 Kertek és parkok

 Kerttervezés:geometrikus formára nyírt növények térbeli ábrázolása

 Az adott kert felülnézeti képe

 Lakóház tervezése

 

VI. JELEK ÉS EMBEREK

 

 Állatok szimbolízáló jel tervezése

 Különböző logók tervezése ( pl. környezetvédelmi, iskolai)

 Horoszkóp tervezése

 

 

 

ÉNEK-ZENE

 

5. osztály

Magyar népdalok

Régi és új stílusú népdalok jellemzői

Magyar népi hangszerek és a népi zenekar

A népzenegyűjtés

Kodály Zoltán és Bartók Béla

 

Népszokások, ünnepnapok , jeles napok dalai

(karácsony, farsang, március 15., pünkösd)

Egressy Béni: Szózat

 

Más népek dalai

A kánon

 

Ritmusértékek

Szolmizációs hangok és kézjelük

A zenei ábécé (az egyvonalas hangok)

A G-kulcs

Hangközök (t1, t4, t5, t8)

Hangsorok (pentaton, dúr, moll)

A C-dúr és az a-moll hangsor

 

Az őskor és az ókor zenéje

A középkor zenéje, a gregorián ének

A reneszánsz

Zeneszerzők: Lassus, Palestrina

A barokk zene jellemzői

Zeneszerzők: Vivaldi, Bach, Handel

A csembaló és az orgona

 

6.osztály

Népdalok

Ünnepnapok, jeles napok dalai

(Karácsony, betlehemezés, március 15.)

 

Hangközök (k2, n2, k3, n3)

Hangsorok: az F-dúr és a d-moll,

A G-dúr és az e-moll

Módosított hangok

A feloldójel

 

Kodály Zoltán: Mátrai képek

Karai József: Estéli nótázás

 

Kis magyar zenetörténet:

Tinódi Lantos Sebestyén, a históriás ének

A lant

A kuruc kor zenéje és hangszerei

A koboz és a tárogató

A virágének

 

A bécsi klasszicizmus és zeneszerzői:

Haydn, Mozart, Beethoven

Opera: Varázsfuvola

Szimfónia: “Üstdob” szimf.

A szimfonikus zenekar és a karmester

A requiem (a harsona)

A dal:

Haydn: Szerenád

Mozart: Vágyódás a tavasz után

Beethoven: A mormotás fiú dala

A periódus

 

7. osztály

Magyar népdalok

Ünnepnapok, jeles napok dalai

(Erkel Ferenc: Himnusz, karácsonyi dalok, katonadalok március 15-re)

 

Hangközök (k6, n6, k7, n7)

Hangsorok: B-dúr, g-moll,

D-dúr, h-moll

 

A romantika kora

Az induló (La Marseillaise)

Zeneszerzők és műveik:

Erkel Ferenc és operái: Hunyadi László, Bánk bán

Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák (XIV. és XV.)

A népies műdal: Magasan repül a daru

A verbunkos zene jellemzői

Szimfonikus költemény: Liszt: Mazeppa

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Smetana: Moldva

Schubert: A pisztráng

Verdi: Aida, Nabucco (Rabszolgák kórusa)

Wagner: A Niebelungok gyűrűje (a zenedráma), A bolygó hollandi

Csajkovszkij: Diótörő, A hattyúk tava (balettzene és keringő)

 

A népzene és a műzene kapcsolata:

Kodály Zoltán: Háry János, Székelyfonó (a daljáték)

Bartók Béla élete és fő művei

Népdalfeldolgozások, kórusművek

Kodály és Bartók pedagógiai munkássága, a “Kodály-módszer”

 

8. osztály

Magyar népdalok

Rokon népek dalainak hatása a magyar népdalokra

 

A folklorizmus

Bárdos Lajos, Kodály Zoltán és Bartók Béla népdalfeldolgozásai

Bartók Béla színpadi művei: A kékszakállú herceg vára

Hacsaturján: Kardtánc

 

Jeles napok, ünnepnapok dalai (karácsony, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dalai,

ballagási dalok)

 

Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia)

Műdal: Haydn: Falusi jókedv

 

A késő romantika zeneszerzői:Dvorák: Újvilág szimfónia

Impresszionizmus: Debussy és Ravel

Atonalitás, bitonalitás: Honegger

Neoklasszicizmus: Sztravinszkij

Prokofjev: Petruska

Orff: Carmina Burana

Britten: a nagyzenekar hangszerei

Penderecki: Hirosima emlékezete

 

A dzsessz

Gershwin: Porgy és Bess, Kék rapszódia

A rock and roll és a popzene

Elvis Presley

A Beatles együttes

 

A rockopera és a musical

Részletek Webber műveiből

 

Szörényi – Bródy: István, a király

Presser – Adamis: Képzelt riport

A padlás

 

Mai könnyűzenei irányzatok

 

 

 

TESTNEVELÉS

 

5. osztály

 

Atlétika: állórajt; kitartó futás 5-7 perc. Távolugrás lépő technika; magasugrás lépő technika; kislabdadobás rövid nekifutással.

Kosárlabda: labdavezetés egyenesen, iramváltással; mellső és felső kétkezes, felső egykezes átadások helyben és futás közben; kosárradobás állóhelyből; indulás, megállás, sarkazás; fektetett dobás 1-2 leütés után.

Kézilabda: a labda fogása; guruló labda felvétele állóhelyben és mozgás közben. Labdavezetés ügyesebb kézzel állásban és mozgás közben, önszöktetéssel, irány-, iramváltással; Egy- és kétkezes átadások helyben és mozgás közben. Célba dobási gyakorlatok. Kapura lövések: helyből, kilépéssel, 3 lépés után kitámasztással. Bedobás, szabaddobás, büntetődobás.

Torna: gurulóátfordulások előre-hátra, különböző testhelyzetekből, különböző testhelyzetekbe, sorozatban is. Zsugorfejállás. Fellendülés kézállásba, bordásfalnál. Mérlegállás. Hanyattfekvésből emelés hídba. Tigrisbukfenc. Kézen átfordulás oldalt, mindkét irányba. Összefüggő talajgyakorlat. Keresztbe állított ugrószekrényen (24 rész): felguggolás és homorított leugrás; zsugorkanyarlati átugrás, guggoló átugrás; huszárugrás. Hosszába állított ugrószekrényen (24 rész): felguggolás és homorított leugrás; Érintő magas gyűrűn fiúknak: függésben térd- és sarokemelések; alaplendület függésben; zsugorlefüggés; lefüggés; fellendülés lebegő függésbe; ereszkedés hátsó függésbe; hátsó függésből emelés lebegőfüggésbe; Egyensúlyozó járások és játékos feladatok gerendán, ferde padon, fordulatokkal, szerek hordásával. Alacsony gerendán lányoknak: érintőjárás, hármaslépés, fordulatokkal és szökdelésekkel is. Mérlegállás. Függőleges repülés lábterpesztéssel.

 

6. osztály

 

Atlétika: állórajt; kitartó futás 6-8 perc. Távolugrás guggoló technika; magasugrás lépő technika; kislabdadobás rövid nekifutással, futás akadályok felett.

Kosárlabda: labdavezetés akadályok között; mellső és felső kétkezes, felső egykezes átadások helyben és futás közben; kosárradobás állóhelyből; indulás, megállás, sarkazás; fektetett dobás labdavezetéssel; büntetődobás; emberfogásos védekezés.

Kézilabda: a labda fogása; guruló labda felvétele állóhelyben és mozgás közben. Labdavezetés mindkét kézzel állásban és mozgás közben, önszöktetéssel, irány-, iramváltással, nehezített körülmények között is. Egy- és kétkezes átadások helyben és mozgás közben. Célba dobási gyakorlatok. Kapura lövések: kitámasztással, felugrással labdavezetésből.

Torna: gurulóátfordulások előre-hátra, különböző testhelyzetekből, különböző testhelyzetekbe, sorozatban is; fejállás. Fellendülés kézállásba bordásfalnál. Mérlegállás. Hanyattfekvésből emelés hídba, tarkóállás. Tigrisbukfenc. Kézen átfordulás oldalt, mindkét irányba. Összefüggő talajgyakorlat. Keresztbe állított ugrószekrényen (24 rész): felguggolás és homorított leugrás; zsugorkanyarlati átugrás, guggoló átugrás; huszárugrás. Hosszába állított ugrószekrényen (24 rész): felguggolás és gurulóátfordulás; Érintő magas gyűrűn fiúknak: függésben térd- és sarokemelések; alaplendület függésben; zsugorlefüggés; lefüggés; fellendülés lebegő függésbe; ereszkedés hátsó függésbe; hátsó függésből emelés lebegőfüggésbe; függésben lendület hátra, homorított leugrás. Egyensúlyozó járások és játékos feladatok gerendán, ferde padon, fordulatokkal, szerek hordásával. gerendán lányoknak: érintőjárás, hármaslépés, fordulatokkal és szökdelésekkel is. Mérlegállás. Függőleges repülés lábterpesztéssel.

 

7. osztály

 

Atlétika: térdelőrajt; kitartó futás 8-10 perc. Távolugrás guggoló technika; magasugrás lépő technika; kislabdadobás hosszú nekifutással, súlylökés fordulattal.

Kosárlabda: labdavezetés félaktív védővel szemben játékos formában. Labdavezetés közben cselezés. Megállás, sarkazás labdavezetésből; dobócsel, indulócsel után labdavezetés, fektetett dobás. Közép távoli dobás helyből, átadás különböző irányba és távolságra, mozgás közben, kétkezes mellső átadással, pattintva is. Bejátszás befutó társnak. Páros lefutás egy védővel. 1:1 elleni játék, 2:1 elleni játék.

Kézilabda: alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatások, cseles, megtévesztő mozgások, fordulatok labda nélkül. Indulócselek, le- és visszaforgások. Ütközések. Sáncolás helyben, mozgással talajon és felugrással. Résekre helyezkedés; labdavezetés nehezített körülmények között irány- és ritmusváltoztatásokkal. Önszöktetés. Labdás cselek: indulási-átadási lövő cselek. Átadások: test előtti átadások, oldalról és hátulról érkező labda elkapása. Kapura lövések talajról különböző lendületszerzés után és felugrásból, passzív, félaktív és aktív védővel szemben. Átlövés felugrással is. Kapura lövések cselezés után.

Torna: gurulóátfordulások előre-hátra, különböző testhelyzetekből, különböző testhelyzetekbe, sorozatban is, fejállás. Fellendülés kézállásba, bordásfalnál. Mérlegállás. Hanyattfekvésből emelés hídba. Tigrisbukfenc. Kézen átfordulás oldalt, mindkét irányba. Összefüggő talajgyakorlat. Keresztbe állított ugrószekrényen (24 rész): felguggolás és homorított leugrás; zsugorkanyarlati átugrás, guggoló átugrás; huszárugrás. Hosszába állított ugrószekrényen (24 rész): felguggolás és homorított leugrás; gyűrűn fiúknak: alaplendület függésben; zsugorlefüggés; lefüggés; fellendülés lebegő függésbe; ereszkedés hátsó függésbe; hátsó függésből emelés lebegőfüggésbe, leugrás. Egyensúlyozó járások és játékos feladatok gerendán, ferde padon, fordulatokkal, szerek hordásával, gerendán lányoknak: érintőjárás, hármaslépés, fordulatokkal és szökdelésekkel is, lábtartás csere felugrással. Mérlegállás. Függőleges repülés lábterpesztéssel.

 

8. osztály

 

Atlétika: térdelőrajt rajtgépből, kitartó futás min. 10 perc, távolugrás és magasugrás különböző technikákkal, kislabdadobás beugrással, súlylökés becsúszással.

 

Kosárlabda: labdavezetés aktív védővel szemben játékos formában. Labdavezetés közben cselezés. Megállás, sarkazás, labdavezetésből kapott labdával változatos körülmények között. Megállás, sarkazás önpasszból és kapott labdával, meghatározott helyen és időben. Lepattanó labda megszerzése után kosárra dobás. Fektetett dobás labdavezetésből, illetve kapott labdával ráfordulással. Közép távoli dobás helyből. Átadás különböző irányba és távolságra, mozgás közben, kétkezes mellső átadással, pattintva is. Bejátszás befutó társnak. Páros lefutás egy védővel. Gyors indítás párokban. Emberfogásos védekezés: labda nélküli és labdát birtokló támadó védése. Labdavezető játékos védése; védekezés a labdavezetést befejező és a még labdát vezető támadóval szemben. Játék 5:5 ellen.

Kézilabda: irányváltoztatások, cseles, megtévesztő mozgások, fordulatok labda nélkül. Indulócselek, le- és visszaforgások. Ütközések. Sáncolás helyben, mozgással talajon és felugrással. Résekre helyezkedés. Esések-tompítások. Labdavezetés nehezített körülmények között irány- és ritmusváltoztatásokkal. Önszöktetés. Labdás cselek: indulási-átadási lövő cselek. Átadások: test előtti átadások, oldalról és hátulról érkező labda elkapása. Test mögötti átadások, talajról különböző lendületszerzés után és felugrásból, passzív, félaktív és aktív védővel szemben. Átlövés felugrással is. Kapura lövések cselezés után. Kapura lövés bedőléssel, bevetődéssel. Ejtés, betörések labda nélkül és labdával. A kapus átívelése. Kitámadás, halászás, védelem ellen. Ötletjáték. Támadásból védekezésbe való gyors visszahelyezkedés.

Torna: összefüggő talaj- gerenda és gyűrűgyakorlat az ismert elemek összekapcsolásával.